30 282 54 67 | 1122 Budapest, Városmajor utca 33. 3/2 | info@tetristerapia.hu

Kiknek ajánlott a Pszichodráma?

A csoporttevékenység célja, hogy a gyerek képes legyen változatos szerepekbe beleélni magát, hogy megvalósítsa egyéniségének, személyiségének eddig rejtett lehetőségeit, dimenzióit, és segít a gyerekeknek az önállósodásban, függetlenedésben. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés és elfogadás légkörének kialakulását. A gyerekpszichodrámában a gyerekek egy mesés csodavilágban találják magukat. Az olykor játékos, olykor költői, de mindenképpen kreativitást serkentő csodavilágba merülés nem öncélú, hanem olyan eszköz,… amely hozzásegíti a gyermeket énképének módosításához, életérzésének, életstílusának átalakításához. A csoportos pszichodráma a gyerekek fejlesztésére is alkalmas.

A mesék, történetek létrehozásával mindenki egy alkotó folyamat részesévé válik. A spontán játék felszabadítja a résztvevő gyermek kreativitását, bővíti szerep -repertoárját, katartikus élményekhez juttatja őket, s ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. Egyetlen lényeges szabály, a “mintha” szabálya. Ez biztosítja, hogy az agresszivitás szimbolikusan fejeződjön csak ki, s a játék irrealitása meg is nyugtatja a gyereket, aki így sokkal autentikusabban mer megnyilvánulni, mint mindennapi valóságában. Az átváltozást a jelmezek segítik, a beöltözés aktivizálja a fantáziaműködést is. A módszer cselekmény – akció – katartikus, élményt élménnyel gyógyít.

A játékokban a dramatisták kettős szerepben vesznek részt. Egyrészt ott vannak, ahol az egyes gyerek, alkalmazkodnak hozzá, igyekszenek megérteni, megérezni érzéseiket. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire. Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (az majd áttételesen és szimbolikusan jelenik meg a gyerek játékában). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok (hipermotilitás, agresszivitás, figyelemzavar…), a pszichoszomatikus zavarok. Lehetővé válik a pszichoszociális problematikájú családokból érkező gyerekek “témáinak” (labilis családstruktúra, válás bántalmazás, alkoholizmus…) megjelenítése és feldolgozása is. Az önkéntes részvétel erős motivációt eredményez, az oldott hangulat kizár bármilyen stigmatizációt.

A játék által:

  • A szorongó, problémás, túlhajszolt gyermek örömét leli saját játékos tevékenységében
  • Saját spontán aktivitása révén katarzisélményhez jut (cselekvéskatarzis)
  • A szimbolikus kifejezésmód lehetővé teszi, hogy a gyerek eltekinthet a konfliktusok közvetlen megnevezésétől, s új megoldási módokat is “kipróbálhat”
  • A csoport, az együttes élmény sokszor hiányos vagy sérült szocializációs folyamatot pótol
  • A különböző nemű csoportvezetők révén pedig korrektív érzelmi tapasztalatban részesülhetnek a korai anya (és apa-)kapcsolat elégtelenségétől szenvedő gyerekek