30 282 54 67 | 1122 Budapest, Városmajor utca 33. 3/2 | info@tetristerapia.hu

Logopédiai vizsgálat és terápia

Mikor forduljunk logopédushoz?

A gyermeki nyelvfejlődés nagyon “egyszerűnek” tűnik- a csecsemő előbb gőgicsél, aztán gagyog; egy eves korára  kialakulnak az első, kezdetleges szavak, majd ügyesen egybe is fűzi azokat és szószerkezeteket alkot 2 éves korára. S mire eléri a 3éves kort, már rövidebb mondatokban beszél. Ovis korban már rohamosan fejlődik a  szókincse, tanul el új kifejezéseket társaitól (olykor-olykor a szülők “nagy örömére”☺), és mire iskolába lép, már választékosan fejezi ki magát: hangot ad érzelmeinek és kéréseinek; valamint már megérti a körülötte zajló kommunikációk mögöttes tartalmait is.

Viszont előfordul, hogy  ebbe a folyamatba egy kis zavar  csúszik, kisebb-nagyobb nehézségeket okozva a gyermeknek-szülőknek egyaránt.

 

De mik is lehetnek ezek, és hogyan lehet szülői szemmel észrevenni?

Természetesen nem beszélhetünk egy olyan “egységes nyelvfejlődési útról”, ahol minden gyermek azonos idő alatt azonos utakat jár be- az egyéni különbségek mindenhol jelen vannak a gyermek nemétől, habitusától, és egyéb személyi adottságaitól függően.

Azonban vannak jelek, amelyekre érdemes mindenképpen odafigyelni tipikusan fejlődő gyermek esetén is.

 

Ha a gyermek “pösze”

Természetesen itt nem arról van szó, hogy elvárjuk a gyermektől 3 éves korára, hogy tisztán ejtse az összes beszédhangot. Viszont ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk beszéde 4,5-5 éves korára sem tisztult ki teljesen, érdemes foglalkozni a próblémával. Persze sok esetben a gyerekek nagyon aranyosak, amikor beszédhibával beszélnek, de sajnos sokkal nagyobb gondot/gondokat okozhat a beszéd-és nyelvi fejlődésében, mint gondolnánk. Többek között melegágya lehet különböző tanulási-, és nyelvi zavaroknak.

 

Ha a gyermek beszéde grammatikai hibákkal tarkított.

Ebben az esetben is mindeképpen ki kell hangsúylozni az életkori sajátosságok fontosságát, valamint a személyi különbségeket.

Viszont érdemes szem előtt tartani, hogy a jelentéktelennek tűnő grammatikai (pl. ragozási) hibák különböző nyelvi zavarok előrejelzői lehetnek.

 

Ha a gyermek nem jól hall

Fontos észrevenni a különbséget a “nem hallja,” “nem akarja meghallani,” és a  “nem figyel” között. Ha azt érezzük, hogy a gyermek nem hallja meg a hozzá intézett beszédet (pl. játék közben nem hallja meg a nevét), vagy sokszor visszakérdez, és ezért rövid, tömör, egyszerű mondatokban kell hozzá beszélni, érdemes elmenni hallásvizsgálatra. Előfordulhat ugyanis, hogy enyhe halláscsökkenés áll fenn annak ellenére, hogy a mindennapi életben ez nem okoz feltűnő problémát. Ha a vizsgálat eredménye negatív, javasolt beszédértési vizsgálatot is elvégezni- mivel az ép hallás nem garantálja, hogy a gyermek beszédészlelése is rendben van. Egyszerű gyakorlatokkal ez az állapot fejleszthető, viszont ha a terápia nem kezdődik meg minél korábban, annál nagyobb nehézségekez okozhat a későbbiekben- nem csak a társas kommunikációban, hanem például az írás, olvasás elsajátítása folyamán is.

 

Ha a gyermek nem érti a körülötte történő kommunikációt, helyzeteket

Fontos észrevennünk, ha a gyermek nem, vagy csak nehezen érti a körülötte történő komunikációt, nehezen igazodik el a mindennapokban ép hallás ellenére is, mert ez beszédészlelési, valamint beszédértési zavarra utalhat. De mik is jelezhetik ezt?

Ha a gyermek “nem figyel” a mindennapi élet különböző színterein, valamint nem érti meg, amit monadnak neki. Például ha nem figyel fel a nevére, nem érti meg a kéréseket (nem csinálja meg, amit kérnek tőle), valamint nem tud válaszolni a hozzá intézett kérdésekre.

Ennek a nehézségnek a felismerése igen nagy gondot okozhat a szülőknek, mivel nehéz annak az elkülünítése, hogy a gyermek nem érti, vagy nem akarja megérteni. Érdemes szülőként trükközni- ha a gyermek nem reagál a hozzá intézett beszédre (pl. játék közben), érdemes egy számára csalogató dolgot mondani (pl. hoztam neked csokit) ugyanazon a hangszínen/tempóban, és várni a reakciót.

 

Ha a gyermek dadog

Ez a jelenség sajnos nem kap akkora hangsúlyt a mindennapokban, mint amekkorát érdemelne, pedig a dadogás a gyermek személyiségének több síkját is érinti.

Fontos tisztázni, hogy a dadogás több helyzetben kialakulhat.

Beszélhetünk élettani dadogásról, ami a gyermekek 3-5 éves kora közt alakul ki/áll fenn, ám ezt a gyermek “kinövi” 6 éves korára. Ennek hátterében a gyors gondolkodás, és a még ügyetlen motorium (artikulációs készségek) diszkrepanciája áll- tehát a gyermek gyorsabban gondolkodik, mint ahogy ki tudná mondani a szavakat. Ekkor kialakulhat dadogás, vagy más szóval a beszéd folyamatosságának a zavara.

Viszont a dadogás kialakulhat különböző pszichés folyamatok hatására is-például magas fokú szorongás-, ekkor már nem elég pusztán a logopédiai terápia, hanem pszichológus bevonása is szükséges.

 

Ha gyermekünknek nehezen megy az írás-olvasás elsajátítása

Sokszor teljesen váratlanul éri a szülőket, hogy az egyébként okos, ügyes gyermeküknek nehezen megy az írás, olvasás elsajátítása. Keverik a betűket, nem veszik figyelembe az ékezeteket olvasáskor vagy éppen írásban maradoznak el, esetleg nehézségek támadnak a kettős betűkkel. Ez első osztályban még csak kisebb nehézségeket okoz, főképp akkor, ha a gyermek ügyesen kompenzál. Viszont a későbbiekben súlyosbodhat ez a probléma, és nagyban ronthatja a szövegértési készségeket is. Ezek a nehézségek mind-mind utalhatnak dyslexiára, így javasolt szakember felkeresése, hogy mielőbb kiderüljön, hogy mi lehet a nehézség okozója, és megkezdődhessen a terápia.

 

Nehézségek egyéb tanulási részképességek terén

Nem is gondolnánk, hogy mennyi-mennyi összetevője, apró részlete van magának a “tanulásnak”. Sok készség összehangolt működése szükséges ahhoz, hogy a gyermekünk sikeresen teljesítsen az iskolában, és ezek nagyrésze nem/nehezen köthető konkrétan a lexikális tudáshoz.

De mik is lehetnek ezek? Többek között a vizuális észlelés (pl. vizuális figyelem, alak-háttér differenciálás, formaállandóság), auditív észlelés (pl. figyelem, alak-háttér differenciálás, (beszéd)hangok differenciálása), motoros készségek (pl. kis-és nagymozgások), koordináció (pl. szem-kéz koordináció), tájékozódás (térben, síkban és időben), különböző matematikai készségek (pl. számosság, mennyiségi relációk).

 

Ha kétnyelvű gyermekünk nyelvtudása bizonytalan

Azokban a családokban, ahol kétnyelvű gyermekek nevelkednek, sokszor felmerül a kérdés, hogy “meddig fér bele, ha a gyermekem nem beszél folyékonyan magyarul?” Erre, és az ehhez hasonló kérdésekre nagyon nehéz általános választ adni, mivel a kétnyelvűségnek több oka is lehet (vegyesházasság, külföldi család Magyarországra költözése, különböző nevelési elvek), és ezek nagyban befolyásolják a gyermek nyelvi készségeit.

Viszont vannak “általános elvárások”, amiket érdemes viszonyítási pontként venni. Fontos, hogy 3 éves korára a gyermek már egyértelműen különbséget tudjon tenni a két nyelv között, konzekvensen tudja használni azokat (pl. tudja, hogy melyik szülővel milyen nyelven “kell” beszélnie). Ez azt is jelenti, hogy nem keveri a két nyelvet (pl. nem keveri össze a két nyelv grammatikai szabályait).

Óvodás kortól viszont már döntő szerepe lesz annak a nyelvnek, amelyiket a kortársaival használ, így ebben a korban már mindenképpen érdemes szakmberhez fordulni, ha probléma, kérdés merül fel a nyelvhasználattal kapcsolatban.